Pest-Budai Shotokan Karate Clubalapítva: 1993

Shihan a Magyar Hírlap 2013. május 8-i számában

Publikálva: 2013. május 8.

Kozma Erzsébet szerint nehéz versenyek elé nézünk. Remélhetőleg lesznek érmek, de minden jó helyezésnek örülni kell. (Megjegyzés: a cikk az Európa Bajnokság előtt készült.)

Telt ház előtt, negyvenöt ország hétszáz versenyzője között kell bizonyítaniuk a magyaroknak a holnap kezdődő karate Eb-n. Kozma Erzsébet,a Magyar Karate-szakszövetség alelnöke, a Magyar Shotokan Karate Szövetség elnöke szerint nagyon nehéz torna lesz ez számunkra. A hét Danos mester kiemelte, szerdán 15 órakor flashmobot tartanak a Hősök terén, hogy felhívják a NOB figyelmét: a karaténak helye van az olimpián!

(A képen Grozdanov Philip, a válogatott csapatkapitánya «kék kesztyűvel», Diószegi Bence és Kozma Erzsébet – Fotó: Csudai Sándor)

Holnap kezdődik a karate Európa-bajnokság Budapesten. Mit profitálhatunk a rendezésből?

  • Jót tesz régiónk sportéletének. Hatalmas az érdeklődés: bár egy számban csak egy versenyző indulhat, mégis negyvenöt országból hétszáz nevezés érkezett. A nézőtéren telt ház lesz. A magyar szurkolók is láthatják, hogy a karate nagyon is „látványsport”, megérdemelné a támogatást.

Mik az esélyeink az Eb-n? Hová kell elhelyezni a magyarokat a világ karatetérképén?

  • Nagyon nehéz versenyek elé nézünk, a világban és Európában sok a kiváló,eredményes versenyző, hiszen sok országban kezelik kiemelten a karatét. A világjátékokon győztes S. Kovács Ádám kivételével a mi versenyzőink nagyon fiatalok. Remélhetőleg szerzünk érmeket is, de minden jó helyezésnek örülni kell. A felnőttek között a középmezőnybe tartozunk, ami jelen körülmények között nem kis teljesítmény. A fiatalok nagyon jók, a legutóbbi törökországi ifi Eb-n összesített pontversenyben a negyedikek lettünk.  

Mikorra érnek be a felnőttek között a fiatalok?

  • Néhány év múlva, ha nem törik meg a felkészítésük, komoly eredményekre számíthatunk.

Más sportágakra jellemző, hogy ifjúsági korban nagyon jók vagyunk, aztán megáll a fiatalok fejlődése. Ez a karatéra is igaz, mi ennek az oka?

  • Nincs tehetséggondozás, sajnos kevés a pénz. Sok edző a saját pénzét teszi bele, hogy tanítványai kiutazhassanak a külföldi tornákra.

Nem félő, hogy más országok elviszik, honosítják a tehetségeinket?

  • Európában nagyon jó versenyzők vannak, így erre kevés az esély, csak távoli országok esetében képzelhető el a honosítás. Klubszinten persze működik a játékosfelvásárlás.

Az a szülő, aki azon gondolkodik, hogy sportolni adja gyermekét, miért a karatét válassza?

  • Más ember lesz: olyan tartást és kitartást szereznek fizikailag, lelkileg, szellemileg a fiatalok, amit kevés helyen. Az iskolákból az a visszajelzés, hogy miután a gyermek elkezdett karatézni, javult a magatartása, jobb lett a tanulmányi átlaga. És az sem mellékes a mai világban, hogy meg tudja védeni magát. Tisztességgel, mert mit is jelent a karate szó? Nyitott kéz, vagyis fegyvertelenül, pontosabban a testünk a fegyverünk. Továbbá helyes értékrendet tanulnak: hogy semmi nincs ingyen, mindenért meg kell küzdeni.

Más sportágakban, főleg csapatjátékokban van rá példa, hogy azoknak a gyermekei „rúgnak labdába”, akik anyagilag szponzorálják a csapatot. A karatéban van ilyen?

  • Kizárt. Ez egyéni sportág. Ha egy felkészületlen, tehetségtelen gyermeket küldenénk a tatamira, az rögtön kiesne, akár formagyakorlatban, akár küzdelemben indítanánk.

Az államnak milyen szerepe lenne a karate támogatásában?       

  • Egészséges, önfegyelemmel bíró, kitartó embereket nevelünk. A fegyveres rendvédelmi testületek bázisa lehetne a karate, ahogy más országokban. Úgyhogy minden állami forint busásan megtérülne az országnak.

Mennyire tud európai lenni egy ázsiai sportág?

  • A japán tradíciókat tisztelni kell, de nem kell átesni a ló másik oldalára. Mi is büszkék lehetünk a saját kultúránkra. A tisztesség, a becsület, a szeretet, a mások tisztelete, a hit, a hűség, a küzdeni tudás – még ha az elmúlt hatvan évben meg is kopott –, benne van a magyar hagyományokban.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a birkózást ki akarja venni az ötkarikás játékok közül. Helyére a karate is szóba került. A karatékák miért gondolják, hogy létjogosultságuk van az olimpián?

  • Sajnálnánk a birkózást, de a karate egyre népszerűbb. A Nemzetközi Karateszövetségnek több mint 180 tagországa van, e sportot a világban többtízmillióan művelik, Magyarországon is harmincezer karatéka van. Ráadásul nemcsak sport, életforma is.

Mit tesznek a sikerért?

  • Sportdiplomáciai csatornák mellett például szerdán 15 órakor flashmobot tartunk a Hősök terén, hogy ezzel is arra hívjuk fel a NOB figyelmét: a karaténak helye van az olimpián!